Elérhető az EUYOU projekt harmadik kérdőíve, amely ismét lehetőséget kínál arra, hogy az Ön véleménye is átalakíthassa az Európai Unió kohéziós politikájának jövőjét
Brüsszel átfogó reformot tervez az EU következő, 2028-tól induló közös költségvetésére, amely egyszerűsítené az uniós támogatások elosztását és nagyobb mozgásteret biztosítana a tagállamoknak. Az új rendszer célja a források rugalmasabb felhasználása, különös tekintettel a védelmi kiadásokra és az uniós hiteltörlesztésekre, de a terv várhatóan heves vitákat vált majd ki.
Az Európai Unió közös költségvetése a teljesítményalapú kifizetések felé fordulhat, valamint kiegészülhet a fősodorba tartozó finanszírozás elvével. Míg előbbi arra összpontosít, hogy megállapítsa, mi működik a legjobban, a mainstreaming célja annak biztosítása, hogy a közkiadások átalakító, normatív célokat érjenek el. Lényegében a helyreállítási és ellenállóképességi eszközének (RRF) tapasztalataira épülne, ami azért rossz hír a magyar kormánynak, mert ezen forrásokhoz egyáltalán nem fér hozzá, mivel a szükséges reformokat még nem teljesítette.
Brüsszelben egy monumentális pénzügyi tárgyalás van kibontakozóban. Az Európai Unió arra készül, hogy megvitassa a 2027 utáni többéves pénzügyi keret, a hétéves közös költségvetés reformját, amely több mint 1200 milliárd eurót oszt szét a különböző szakpolitikai területeken. Ez a hosszadalmas szakpolitikai és technikai jellegű folyamat a példátlan geopolitikai instabilitás, a gazdasági versenyképesség és a stratégiai autonómia erősítésének toxikus elegyében zajlik. Az Ukrajnában és a Közel-Keleten zajló háborúk, valamint a belső politikai instabilitás átformálják az EU prioritásait, és kihívást jelentenek a költségvetés-tervezés hagyományos megközelítései számára.
Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.
A kormány módosítja a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének (HET) végrehajtási szabályait. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által társadalmi egyeztetésre küldött előterjesztés a pénzügyi és adminisztratív folyamatokat is érinti, az uniós források elérésénél is változtatásokat vezet be. Több lépés érinti a szupermérföldköveket, amelyek kezelése az RRF-pénzek feltétele, de közben a kohéziós keretre is átterhelhetik a megvalósítási költségeket, ami a támogatások elvesztésére való felkészülés része lehet.
Elérhető az EUYOU projekt második kérdőíve, amely ismét lehetőséget kínál arra, hogy aktívan hozzájáruljon az Európai Unió kohéziós politikájának jövőjéhez.
Elindult az EUYOU projekt kérdőíve, amely lehetőséget ad arra, hogy véleményével hozzájáruljon az Európai Unió kohéziós politikájának fejlesztéséhez.
Németország, az Európai Unió legnagyobb nettó befizetője, és Lengyelország, a legnagyobb nettó kedvezményezett, közös álláspontot fogalmaztak meg az uniós kohéziós politika jövőjéről. A két ország szerint a régiók szerepének megtartása mellett szorosabb összeköttetésre van szükség a strukturális és jogállamisági reformokkal. Az együttműködés azonban nem mentes a konfliktusoktól, hiszen a források elosztása továbbra is versenyhelyzetet teremt a tagállamok között.
Az EU kohéziós politikájának fontos szerepe lehet a demográfiai kihívások kezelésében, főként az egyre idősödő európai társadalmak problémái miatt. A helyi és regionális hatóságok aktív bevonása kiemelt jelentőségű az uniós fejlesztéspolitikába – hangzott el az Európai Tanács Általános Ügyek Tanácsának ülése után Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter és Elisa Ferreira, az EU kohézióért felelős biztos sajtótájékoztatóján.
Raffaele Fitto, az új uniós kohéziós biztos, még el sem kezdte a munkáját, de máris szembesül a helyi vezetők és az Európai Bizottság közötti hatalmi harccal. A tét óriási: a következő hétéves költségvetésben évi 392 milliárd euró sorsa dől el.
Hosszas tárgyalások és politikai csatározások után december 1-jén hivatalba léphet a második Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság. Az Európai Parlament frakciói végül szerdán jutottak megállapodásra a biztosok kinevezéséről, lehetővé téve a testület eredeti menetrend szerinti munkakezdését. A döntés előfeltétele volt hat alelnök és több vitatott jelölt jóváhagyása, amelyek kapcsán hetekig tartottak az egyeztetések. Az egyik központi figura Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt volt, akitől több területet elvontak, hogy a képviselők megszavazzák és így jöhessen a brüsszeli hatalomátvétel.
Siegfried Muresan, az Európai Parlament vezető tárgyalója elutasította azt az elképzelést, hogy az EU támogatásait a 2028-2034 közötti időszakban összekapcsolják a tagállamok makrogazdasági reformjaival, mivel ez a polgárokra nézve hátrányos következményekkel járhat. Muresan hangsúlyozta, hogy a hagyományos prioritások, mint a területi kohézió és mezőgazdaság mellett új kihívások, például a zöld és digitális gazdaságra való átállás és a védelem fejlesztése is kiemelt figyelmet igényelnek.
A Európai Bizottság szigorúbb szabályokat vezetne be az EU költségvetési forrásaihoz való hozzáféréshez. A terv még csak kiszivárgott, de már jelentős konfliktust váltott ki az uniós intézményekben és a tagállamoknál.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének tervei, melyek szerint az EU hét éves költségvetését szorosabban összekötnék gazdasági reformokkal, heves reakciókat váltottak ki az Európai Parlamentben és egyes tagállamokban. A kohéziós politika átalakításáról szóló vita még csak most indul, de már konfliktusforrássá vált.
Átadták a Regiostars 2024 díjakat, a kitüntetettek között szerepel a Bythos, a Biogreenfinery, a BITS - Bicycles and Intelligent Transport Systems, a Telemedicina a legnélkülözőbb települések számára című egészségügyi fejlesztési program, valamint a Gdynia OdNowa: Revitalisation projekt.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A Starlinkre legalább akkora szüksége van Kijevnek, mint lőszerre.
Sikerült ráadásul egy olyan vezetővel nézeteltérésbe keveredni, aki Ukrajna egyik legnagyobb támogatója.
Miközben egy háborúban álló országot vezet, Amerikában azon csámcsognak, hogy nem hordott öltönyt.
370 milliárd forintért vettek állampapírt a magyarok.
Mit jelent az áfa-visszatérítés?
Kurucz Péter, az EY biztosítási szakértője volt a Portfolio Business podcast vendége.
"Ez lehet egy nagyon jó év, és lehet egy borzalmasan rossz év" - mondta az Alapvetés podcastban Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.
