Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének tervei, melyek szerint az EU hét éves költségvetését szorosabban összekötnék gazdasági reformokkal, heves reakciókat váltottak ki az Európai Parlamentben és egyes tagállamokban. A kohéziós politika átalakításáról szóló vita még csak most indul, de már konfliktusforrássá vált.
Átadták a Regiostars 2024 díjakat, a kitüntetettek között szerepel a Bythos, a Biogreenfinery, a BITS - Bicycles and Intelligent Transport Systems, a Telemedicina a legnélkülözőbb települések számára című egészségügyi fejlesztési program, valamint a Gdynia OdNowa: Revitalisation projekt.
Az EU 2004-es bővítésének 20. évfordulóján és a következő tagfelvételi hullám előtt folyamatos vita folyik a kohéziós politika jövőjéről. A 10 tagállam – köztük Magyarország – csatlakozásának kétévtizedes története azt mutatja, hogy a felvett országok jelentős gazdasági és politikai fejlődésen ment át, de rávilágít a reformok folytatásának és a tagjelölt országok támogatásának szükségességére is. A 22. Régiók hetén a fejlesztéspolitika jövőjéről felszólalók hangsúlyozták a decentralizáció, a demokratikus kormányzás, valamint a helyi és regionális hatóságok szerepének fontosságát a bővítési folyamatban. A vita kitért az Ukrajnában zajló konfliktusra és az ország eltökéltségére is, hogy a kihívások ellenére a lehető leghamarabb EU-tag lehessen.
Az EU kohéziós politikája, amely az uniós költségvetés egyik legnagyobb és legpolitikusabb tételét képezi, évtizedek óta a szegényebb régiók gazdasági felzárkóztatását célozza. Azonban egyre látványosabban bukik ki, hogy a rendszer folyamatosan csökkenő hatásfokkal éri el a kitűzött célokat, mivel nem a megfelelő földrajzi területekre fókuszál és nem azoknak nyújtja a legnagyobb támogatást, akiknek valóban szükségük lenne rá. Európai Bizottság már dolgozik a fejlesztéspolitika reformján, amely a kisebb területi egységek és régiók bevonására fókuszálna. Csakhogy a Jacques Delors Intézet szakértői szerint nem elég módosítgatni, hanem újra kell írni az egész kohéziós politikát, hogy az valóban hatékony legyen.
Összehangolt regionális politikák szükségességesek a gazdasági egyenlőtlenségek, a demográfiai kihívások és az „agyelszívás” növekvő veszélyének kezelésére, különösen a kevésbé fejlett régiókban – mondta el a Régiók és Városok Európai Hete alkalmából tartott sajtótájékoztatón két prominens európai vezető, Elisa Ferreira, a kohézióért és reformokért felelős európai biztos és Vasco Alves Cordeiro, a Régiók Európai Bizottságának elnöke. A két szakember úgy látja, hogy a következő támogatási ciklusokban még inkább a régiós és városi önkormányzatokkal való együttműködésre kell támaszkodnia a felzárkóztatáspolitikának. A rendszert várhatóan teljesen átdolgozzák a következő években.
Magyarország egyre közelebb kerül az uniós átlagjövedelemhez, ám a látványos gazdasági növekedés mögött súlyos regionális egyenlőtlenségek rejtőznek. Míg Budapest és környéke virágzik, az ország déli és északi területei stagnálnak. Az IMF friss elemzése szerint ezek a különbségek tovább mélyülhetnek, ha a zöld és digitális átmenet nem kap célzott támogatást, amely az egyenlőtlenségek felszámolására koncentrál, amelyet már az Európai Unió új kohéziós jelentései is megkövetelnek. Súlyos válságtünet, hogy az EU-ban Magyarországon az egyik legrosszabb az AI-felkészültség, ami csapást jelenthet a szegényebb régiókra.
Ha megvalósul Mario Draghi versenyképességi csomagja, teljesen átalakulhat az Európai Unió közlekedése, amelyben a gyorsított és nagy sebességű vasutak az egész kontinenst behálóznak, kihívót támasztva a légi közlekedésnek és jelentősen hatékonyabbá téve a teherszállítást. Az uniós reformterv a fejlesztések finanszírozását is átalakítaná, hogy akár 10 óra eljussunk Párizsból Varsóba. Mindez nemcsak az emberek kényelmén javítana, hanem hatalmas növekedési potenciállal kecsegteti az EU megfáradt gazdaságát.
Vége azoknak az időknek, amikor különböző gazdasági reformok nélkül kaphattak a szegényebb uniós tagállamok felzárkóztatási EU-forrásokat, a 2028-2034-es uniós fejlesztési ciklusban már csak ilyenekért cserébe juthatna forráshoz Magyarország, például egy konkrét országprogram teljesítése esetén – ez rajzolódik ki azokból az erős üzenetekből, amelyeket név nélküli magasrangú források mondtak a Financial Times vasárnapi cikkében. Az egyik illetékes nyugdíj- és adóreformot emlegetett, illetve olyan konkrét reformintézkedéseket, mint amelyeket egyébként is teljesíteniük kell most az országoknak a helyreállítási program forrásainak lehívásához. Megnézve az Európai Bizottság 2024-es országspecifikus ajánlásait Magyarországra, abból az egyik konkrét ajánlás a rezsicsökkentési rendszer teljes átalakítása, célzottabbá tétele volt, illetve a gázár támogatás megszűntetését is ajánlotta a testület. A friss brüsszeli jelek tehát afelé mutatnak, hogy fájdalmas átalakításokért cserébe juthatna majd hozzá 2028-tól EU-pénzekhez Magyarország, hogy az indoklás szerint a pénz még nagyobb, a szándékok szerint, kedvező gazdasági hatásokat válthasson ki. A rezsicsökkentési rendszer és az energiaárak is szóba kerülnek a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelynek nyitóelőadója Lantos Csaba energiaügyi miniszter lesz, további részletek itt érhetők el.
A kohéziós politika, ezen belül is a demográfia kérdése az egyik fő prioritása lesz a júliusban kezdődő magyar uniós elnökségnek - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden, egy budapesti konferencián.
A 2004-es bővítés és a kohéziós politika sikertörténet, de mindenképpen újra kell gondolni az uniós felzárkóztatási rendszert. Az EU-s és állami támogatásokra egyaránt szükség van, hogy javítsunk Európa versenyképességén, és a költségvetési adósságfékeknek nem szabad akadályozniuk a beruházásokat. A magas szociális kiadások nem jelentenek versenyhátrányt Európában, épp ellenkezőleg: az erős munkavállalói jogok előnyt jelentenek az EU-nak – többek között ezekről beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Oliver Röpke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EESC) elnöke.
Az uniós magyar elnökség egyik legfontosabb témája lesz a kohéziós politika jövőjéről szóló vita - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter csütörtökön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében zajló első Kohéziós Csúcstalálkozón.
EU-szerte egyre súlyosabb problémát jelent a kormányzási minőség romlása, de nem az államok, hanem az önkormányzatok szintjén. Magyarországon is súlyos átláthatósági, jogállamisági és korrupciós kihívásokat azonosított az Európai Bizottság új kohéziós jelentése, de az egész államszövetségben húsbavágó hiányosságokat azonosítottak. Az intézményi szolgáltatások színvonalának javítása nélkül Brüsszel szerint sokszáz milliárd eurónyi forrást égetünk el feleslegesen.
A tervezett EU-bővítés miatt az Európai Bizottság teljesen átalakítaná a felzárkóztatási politikát, így a támogatások elosztási rendszerét is, mivel a mostani 27 tagállammal működő unióban is problémák látszódnak a rendszerben. Magyarország esetében is látszik, hogy míg a nemzetgazdaság egésze közelíti az EU-átlagot például az egy főre jutó GDP-mutatónál, de egyes régiók még le is maradtak az elmúlt években. Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős biztos szerint bár most is látszódnak sikerek, decentralizáltabb rendszer kell a jövőben, teljesítményalapú mutatókkal.
Kiemelten fontos szerepe van a társadalmi és gazdasági kohéziónak az Európai Unió keretrendszerében, az az EU azon elkötelezettségének sarokköve, hogy minden polgár számára méltányos lehetőségeket biztosítsunk. A cél az, hogy az egységes piacon belül támogassuk a tagállamok jólétét. Most az a kérdés, hogyan tudjuk modernizálni és megerősíteni a felzárkóztatási politikát – mondta el megnyitó beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán a 9. Kohéziós Fórumon.
Az Európai Unió 9. kohéziós jelentése alapján óriási földrajzi szakadékok vannak a tagállamokon belül, így Magyarországon is. Ugyan az uniós és országos átlagok javultak a 2000-es évek óta hangsúlyos szociális területen, rengeteg egyenlőtlenség kezeletlen maradt a kisebb régiók szintjén az egész EU-ban. Nem ok nélkül gondolkodik az Európai Bizottság a teljes támogatási rendszer átgyúrásán.
Az Európai Bizottság már a kohéziós politika átalakítására készül a 2028-ban induló hétéves költségvetési ciklus esetében, amit nem csak a tervezett ukrán, moldáv és bosnyák EU-csatlakozás indokolhat, hanem a jelenlegi rendszer kudarcai is. A most publikált kilencedik kohéziós jelentés szerint ugyan Magyarország felzárkózása is látványos, de egyes régiók már fejlődési csapdába kerültek.
Jobb légvédelmi rendszereket kért a szövetségesektől az ukrán elnök.
A gazdasági válságok korára készülnek a befektetők.
Az amerikai légierő támaszpontjait pásztázták.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Újabb botrány pattant ki az oroszok segítése miatt.
A segélyezés körüli csalásokkal vádolják az EU-t.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
