Ukrajna európai uniós csatlakozása politikai elköteleződés szintjén már megkezdődött, de a tényleges tagság időpontja bizonytalan, és inkább a 2030-as évek közepére várható. A folyamat hatalmas gazdasági és politikai átalakulást hozna az EU-ban, amelyhez elkerülhetetlenek az intézményi reformok. A legnagyobb kihívások között szerepel Ukrajna gazdasági felzárkóztatása, a közös agrárpolitika és a kohéziós alapok újraelosztása, valamint a munkaerőpiaci hatások kezelése. A Bruegel Intézet friss elemzése szerint a csatlakozás közvetlen költségei elérhetik a 137 milliárd eurót, de a hosszú távú gazdasági előnyök ezt részben ellensúlyozhatják. Ukrajna kapcsán tehát nem csak az a kérdés, hogy az ország mikor lesz érett a csatlakozásra, hanem az is, hogy az unió képes lesz-e időben alkalmazkodni.
Tüttő Kata megválasztásával az első magyar, aki egy uniós intézmény élére került a Régiók Európai Bizottságának elnökeként. Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter a bizottság növekvő befolyását emelte ki, amely az Európai Parlament súlyával vetekedik, miközben még nem vesz részt közvetlenül a döntéshozatalban. Az új elnök, Tüttő Kata hangsúlyozta az önkormányzatiság fontosságát és az európai összetartás erősítésének szükségességét, kiemelve a kohéziós politika kulcsszerepét az Unió stabilitásában és a tagállamok közötti konvergenciában.
Először került magyar vezető az Európai Unió egyik hivatalos intézményének élére: Tüttő Katát választották a Régiók Európai Bizottságának (RB) elnökévé. A testület az EU önkormányzati és regionális képviselőinek fóruma, amely a helyi szintű érdekeket és szempontokat érvényesíti az uniós döntéshozatalban.
Az Európai Unió hamarosan új tagállamokkal bővülhet, új kihívásokat és lehetőségeket hozva a tagállamoknak, köztük Magyarországnak is. A csatlakozni kívánó országok, mint Ukrajna és a Nyugat-Balkáni államok, gazdaságilag kevésbé fejlettek, ami jelentős hatással lehet az EU közös költségvetésére, különösen a közös agrárpolitikára és a kohéziós politikára. A tanulmányok szerint az új tagok felvétele akár 24%-kal csökkentheti a 2004-ben csatlakozott tagállamok, így Magyarország kohéziós kiutalásait is, ami az EU-n belüli gazdasági egyensúlyra is kihatással lehet. Az EU-nak új pénzügyi mechanizmusokat kell alkalmaznia, hogy támogassa a tagjelölt országokat. Ezen kihívások kezelése mellett a bővítés geopolitikai és stratégiai szempontokat is érint, amelyek az EU globális szerepvállalását is formálhatják.
Elérhető az EUYOU projekt harmadik kérdőíve, amely ismét lehetőséget kínál arra, hogy az Ön véleménye is átalakíthassa az Európai Unió kohéziós politikájának jövőjét
Brüsszel átfogó reformot tervez az EU következő, 2028-tól induló közös költségvetésére, amely egyszerűsítené az uniós támogatások elosztását és nagyobb mozgásteret biztosítana a tagállamoknak. Az új rendszer célja a források rugalmasabb felhasználása, különös tekintettel a védelmi kiadásokra és az uniós hiteltörlesztésekre, de a terv várhatóan heves vitákat vált majd ki.
Az Európai Unió közös költségvetése a teljesítményalapú kifizetések felé fordulhat, valamint kiegészülhet a fősodorba tartozó finanszírozás elvével. Míg előbbi arra összpontosít, hogy megállapítsa, mi működik a legjobban, a mainstreaming célja annak biztosítása, hogy a közkiadások átalakító, normatív célokat érjenek el. Lényegében a helyreállítási és ellenállóképességi eszközének (RRF) tapasztalataira épülne, ami azért rossz hír a magyar kormánynak, mert ezen forrásokhoz egyáltalán nem fér hozzá, mivel a szükséges reformokat még nem teljesítette.
Brüsszelben egy monumentális pénzügyi tárgyalás van kibontakozóban. Az Európai Unió arra készül, hogy megvitassa a 2027 utáni többéves pénzügyi keret, a hétéves közös költségvetés reformját, amely több mint 1200 milliárd eurót oszt szét a különböző szakpolitikai területeken. Ez a hosszadalmas szakpolitikai és technikai jellegű folyamat a példátlan geopolitikai instabilitás, a gazdasági versenyképesség és a stratégiai autonómia erősítésének toxikus elegyében zajlik. Az Ukrajnában és a Közel-Keleten zajló háborúk, valamint a belső politikai instabilitás átformálják az EU prioritásait, és kihívást jelentenek a költségvetés-tervezés hagyományos megközelítései számára.
Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.
A kormány módosítja a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének (HET) végrehajtási szabályait. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által társadalmi egyeztetésre küldött előterjesztés a pénzügyi és adminisztratív folyamatokat is érinti, az uniós források elérésénél is változtatásokat vezet be. Több lépés érinti a szupermérföldköveket, amelyek kezelése az RRF-pénzek feltétele, de közben a kohéziós keretre is átterhelhetik a megvalósítási költségeket, ami a támogatások elvesztésére való felkészülés része lehet.
Elérhető az EUYOU projekt második kérdőíve, amely ismét lehetőséget kínál arra, hogy aktívan hozzájáruljon az Európai Unió kohéziós politikájának jövőjéhez.
Elindult az EUYOU projekt kérdőíve, amely lehetőséget ad arra, hogy véleményével hozzájáruljon az Európai Unió kohéziós politikájának fejlesztéséhez.
Németország, az Európai Unió legnagyobb nettó befizetője, és Lengyelország, a legnagyobb nettó kedvezményezett, közös álláspontot fogalmaztak meg az uniós kohéziós politika jövőjéről. A két ország szerint a régiók szerepének megtartása mellett szorosabb összeköttetésre van szükség a strukturális és jogállamisági reformokkal. Az együttműködés azonban nem mentes a konfliktusoktól, hiszen a források elosztása továbbra is versenyhelyzetet teremt a tagállamok között.
Az EU kohéziós politikájának fontos szerepe lehet a demográfiai kihívások kezelésében, főként az egyre idősödő európai társadalmak problémái miatt. A helyi és regionális hatóságok aktív bevonása kiemelt jelentőségű az uniós fejlesztéspolitikába – hangzott el az Európai Tanács Általános Ügyek Tanácsának ülése után Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter és Elisa Ferreira, az EU kohézióért felelős biztos sajtótájékoztatóján.
Raffaele Fitto, az új uniós kohéziós biztos, még el sem kezdte a munkáját, de máris szembesül a helyi vezetők és az Európai Bizottság közötti hatalmi harccal. A tét óriási: a következő hétéves költségvetésben évi 392 milliárd euró sorsa dől el.
Hosszas tárgyalások és politikai csatározások után december 1-jén hivatalba léphet a második Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság. Az Európai Parlament frakciói végül szerdán jutottak megállapodásra a biztosok kinevezéséről, lehetővé téve a testület eredeti menetrend szerinti munkakezdését. A döntés előfeltétele volt hat alelnök és több vitatott jelölt jóváhagyása, amelyek kapcsán hetekig tartottak az egyeztetések. Az egyik központi figura Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt volt, akitől több területet elvontak, hogy a képviselők megszavazzák és így jöhessen a brüsszeli hatalomátvétel.
Esnek a részvénypiacok, gyengül a dollár.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Így lőtték le Moszkva szupermodern harci gépét.
Nem sok jót jósoltak Oroszországnak.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
