A kormány módosítja a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének (HET) végrehajtási szabályait. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által társadalmi egyeztetésre küldött előterjesztés a pénzügyi és adminisztratív folyamatokat is érinti, az uniós források elérésénél is változtatásokat vezet be. Több lépés érinti a szupermérföldköveket, amelyek kezelése az RRF-pénzek feltétele, de közben a kohéziós keretre is átterhelhetik a megvalósítási költségeket, ami a támogatások elvesztésére való felkészülés része lehet.
Elérhető az EUYOU projekt második kérdőíve, amely ismét lehetőséget kínál arra, hogy aktívan hozzájáruljon az Európai Unió kohéziós politikájának jövőjéhez.
Elindult az EUYOU projekt kérdőíve, amely lehetőséget ad arra, hogy véleményével hozzájáruljon az Európai Unió kohéziós politikájának fejlesztéséhez.
Németország, az Európai Unió legnagyobb nettó befizetője, és Lengyelország, a legnagyobb nettó kedvezményezett, közös álláspontot fogalmaztak meg az uniós kohéziós politika jövőjéről. A két ország szerint a régiók szerepének megtartása mellett szorosabb összeköttetésre van szükség a strukturális és jogállamisági reformokkal. Az együttműködés azonban nem mentes a konfliktusoktól, hiszen a források elosztása továbbra is versenyhelyzetet teremt a tagállamok között.
Az EU kohéziós politikájának fontos szerepe lehet a demográfiai kihívások kezelésében, főként az egyre idősödő európai társadalmak problémái miatt. A helyi és regionális hatóságok aktív bevonása kiemelt jelentőségű az uniós fejlesztéspolitikába – hangzott el az Európai Tanács Általános Ügyek Tanácsának ülése után Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter és Elisa Ferreira, az EU kohézióért felelős biztos sajtótájékoztatóján.
Raffaele Fitto, az új uniós kohéziós biztos, még el sem kezdte a munkáját, de máris szembesül a helyi vezetők és az Európai Bizottság közötti hatalmi harccal. A tét óriási: a következő hétéves költségvetésben évi 392 milliárd euró sorsa dől el.
Hosszas tárgyalások és politikai csatározások után december 1-jén hivatalba léphet a második Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság. Az Európai Parlament frakciói végül szerdán jutottak megállapodásra a biztosok kinevezéséről, lehetővé téve a testület eredeti menetrend szerinti munkakezdését. A döntés előfeltétele volt hat alelnök és több vitatott jelölt jóváhagyása, amelyek kapcsán hetekig tartottak az egyeztetések. Az egyik központi figura Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt volt, akitől több területet elvontak, hogy a képviselők megszavazzák és így jöhessen a brüsszeli hatalomátvétel.
Siegfried Muresan, az Európai Parlament vezető tárgyalója elutasította azt az elképzelést, hogy az EU támogatásait a 2028-2034 közötti időszakban összekapcsolják a tagállamok makrogazdasági reformjaival, mivel ez a polgárokra nézve hátrányos következményekkel járhat. Muresan hangsúlyozta, hogy a hagyományos prioritások, mint a területi kohézió és mezőgazdaság mellett új kihívások, például a zöld és digitális gazdaságra való átállás és a védelem fejlesztése is kiemelt figyelmet igényelnek.
A Európai Bizottság szigorúbb szabályokat vezetne be az EU költségvetési forrásaihoz való hozzáféréshez. A terv még csak kiszivárgott, de már jelentős konfliktust váltott ki az uniós intézményekben és a tagállamoknál.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének tervei, melyek szerint az EU hét éves költségvetését szorosabban összekötnék gazdasági reformokkal, heves reakciókat váltottak ki az Európai Parlamentben és egyes tagállamokban. A kohéziós politika átalakításáról szóló vita még csak most indul, de már konfliktusforrássá vált.
Átadták a Regiostars 2024 díjakat, a kitüntetettek között szerepel a Bythos, a Biogreenfinery, a BITS - Bicycles and Intelligent Transport Systems, a Telemedicina a legnélkülözőbb települések számára című egészségügyi fejlesztési program, valamint a Gdynia OdNowa: Revitalisation projekt.
Az EU 2004-es bővítésének 20. évfordulóján és a következő tagfelvételi hullám előtt folyamatos vita folyik a kohéziós politika jövőjéről. A 10 tagállam – köztük Magyarország – csatlakozásának kétévtizedes története azt mutatja, hogy a felvett országok jelentős gazdasági és politikai fejlődésen ment át, de rávilágít a reformok folytatásának és a tagjelölt országok támogatásának szükségességére is. A 22. Régiók hetén a fejlesztéspolitika jövőjéről felszólalók hangsúlyozták a decentralizáció, a demokratikus kormányzás, valamint a helyi és regionális hatóságok szerepének fontosságát a bővítési folyamatban. A vita kitért az Ukrajnában zajló konfliktusra és az ország eltökéltségére is, hogy a kihívások ellenére a lehető leghamarabb EU-tag lehessen.
Az EU kohéziós politikája, amely az uniós költségvetés egyik legnagyobb és legpolitikusabb tételét képezi, évtizedek óta a szegényebb régiók gazdasági felzárkóztatását célozza. Azonban egyre látványosabban bukik ki, hogy a rendszer folyamatosan csökkenő hatásfokkal éri el a kitűzött célokat, mivel nem a megfelelő földrajzi területekre fókuszál és nem azoknak nyújtja a legnagyobb támogatást, akiknek valóban szükségük lenne rá. Európai Bizottság már dolgozik a fejlesztéspolitika reformján, amely a kisebb területi egységek és régiók bevonására fókuszálna. Csakhogy a Jacques Delors Intézet szakértői szerint nem elég módosítgatni, hanem újra kell írni az egész kohéziós politikát, hogy az valóban hatékony legyen.
Összehangolt regionális politikák szükségességesek a gazdasági egyenlőtlenségek, a demográfiai kihívások és az „agyelszívás” növekvő veszélyének kezelésére, különösen a kevésbé fejlett régiókban – mondta el a Régiók és Városok Európai Hete alkalmából tartott sajtótájékoztatón két prominens európai vezető, Elisa Ferreira, a kohézióért és reformokért felelős európai biztos és Vasco Alves Cordeiro, a Régiók Európai Bizottságának elnöke. A két szakember úgy látja, hogy a következő támogatási ciklusokban még inkább a régiós és városi önkormányzatokkal való együttműködésre kell támaszkodnia a felzárkóztatáspolitikának. A rendszert várhatóan teljesen átdolgozzák a következő években.
Magyarország egyre közelebb kerül az uniós átlagjövedelemhez, ám a látványos gazdasági növekedés mögött súlyos regionális egyenlőtlenségek rejtőznek. Míg Budapest és környéke virágzik, az ország déli és északi területei stagnálnak. Az IMF friss elemzése szerint ezek a különbségek tovább mélyülhetnek, ha a zöld és digitális átmenet nem kap célzott támogatást, amely az egyenlőtlenségek felszámolására koncentrál, amelyet már az Európai Unió új kohéziós jelentései is megkövetelnek. Súlyos válságtünet, hogy az EU-ban Magyarországon az egyik legrosszabb az AI-felkészültség, ami csapást jelenthet a szegényebb régiókra.
Ha megvalósul Mario Draghi versenyképességi csomagja, teljesen átalakulhat az Európai Unió közlekedése, amelyben a gyorsított és nagy sebességű vasutak az egész kontinenst behálóznak, kihívót támasztva a légi közlekedésnek és jelentősen hatékonyabbá téve a teherszállítást. Az uniós reformterv a fejlesztések finanszírozását is átalakítaná, hogy akár 10 óra eljussunk Párizsból Varsóba. Mindez nemcsak az emberek kényelmén javítana, hanem hatalmas növekedési potenciállal kecsegteti az EU megfáradt gazdaságát.
Alapvetően jó a hangulat a tőkepiacokon.
A piac már azt kezdte árazni, hogy nem alkalmazza a korlátozásokat.
Az amerikai chipgyártóóriás nem talál magára.
Az amerikai külügyminiszter is megerősítette, kell nekik a sziget.
Az Energiaügyi Minisztérium már monitorozza a helyzetet.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Egy biztos: az áthúzódó hatásban Virovácz Péter szerint nem bízhatnak.
Tovább erősödik a hazai fizetőeszköz?
Mit kell tudni a DeepSeek-ről?
